2013. január 20., vasárnap

B+B #3.


Reggel az arcomba sütő napra keltem fel. Nagyon nyűgös voltam, olyan érzésem volt, hogy ezt a napot át kéne aludni, csak úgy kihúzni az életemből. Rossz érzésem volt..
- Ohh.. nem húztam be a függönyt- nyöszörögtem, de erőt vettem magamon és zuhanyozni indultam. Köntösben és törölközővel a fejemen léptem ki a fürdőszobából, mikor megcsörrent a telefon.
- Igen?
- Jó reggelt, Miss Spears! Óhajtja, hogy a szobájába vigyék a reggelijét?
- Nem köszönöm, azt hiszem, ma nem itt reggelizem.
- Értem, akkor további szép napot!
- Magának is! - tettem le a kagylót.
Gyors hajszárítás után csak felkötöttem a hajam, minek csípjem ki magam? Kerestem egy egyszerű bőrszínű nyári egybe ruhát, hozzá egy barna bokacsizma, halvány smink és kész is! Épp a táskámat kerestem, mikor megszólalt a mobilom. Mi van itt ma? De mikor megláttam a nevet a kijelzőm, hatalma mosolyra húzódtak ajkaim.
- Szia, húgi!- ordítottam szinte a telefonba, imádom a testvérem.
- Szia, Brit! Képzeld, olyan boldog vagyok! - és valóban hallani lehetett a hangján, hogy majd' kicsattan az örömtől
- Ne csigázz! Mond már! - nevettem
- Casey.. megkérte a kezem! - ujjongott a vonal túlsó végén, nekem pedig le kellett ülnöm.., vessen meg bárki, de irigy vagyok a saját húgomra. Jamie és Casey már  6 éve együtt vannak, bár voltak köztük nézet eltérések, de mindig sikerült megoldaniuk a gondjaikat. Van egy gyönyörű szép kislányuk, és most pedig összeházasodnak.. - Nem is mondasz semmit?- kérdezte húgom szomorkás hangvétellel.
- De! Csak tudod.. egy kicsit sokkolt. De természetesen örülök, ha te boldog vagy akkor én is. - felszínes hanglejtésemen még én magam is meglepődtem.
- Még mindig nagyon fáj ugye? - Jamie hangjából együttérzés áramlott.
- Igen, nagyon. De kérlek ne beszéljünk erről.. 
- Persze, bocs, hogy felhoztam. Minden rendben lesz drágám! Na menj! Érezd jól magad, és ami a legfontosabb, próbálj felejteni!
- Nem olyan könnyű az.. - sóhajtottam lesújtóan és a földet kezdtem pásztázni.
- Menni fog! Hiszek benned, és nagyon szeretlek!
- Köszönöm, én is szeretlek! Azt hiszem most már leteszem, még nem reggeliztem és farkas éhes vagyok. Még egyszer gratulálok, Maddie-t puszilom!
- Oké, menj reggelizni. Köszönjük, és átadom a picurnak a puszit. Jó szórakozást! Szia!
- Köszi! Szia! - nekem lenne ilyen szerencsém az életben, mint a Jamie-nek..
A bejelentése eléggé szíven ütött. Természetesen örültem a hírnek.. de,  most már kezdtem tényleg elhinni magamnak, hogy nem kellek senkinek, hogy nem érdemlem meg a szerelmet. Ahogy ezt a gondolat eszembe jutott, máris éreztem ahogy egy sós könnycsepp folyik végig arcomon. Gyorsan letöröltem, és elhatároztam, nincs több könny! Össze kell szednem magam! Nem szabad erre gondolnom, van rengeteg jó dolog az életben, azokra kell koncentrálnom. És már éreztem is, ahogy felvillanyozódom. Felkaptam a táskám, elraktam a legfontosabb cuccaim és már rohantam is a lifthez.

*
Bill már javában a tv-t nézte, nem bírt aludni. Utálta ha egyedül van a lakásban, nem azért mert félt, csupán csak maga a tudat, hogy egyesegyedül van egy hatalmas házban. Úgy döntött, inkább elmegy fürdeni, mert a különböző tv műsorok már kellően leszívták az agyát..
Törölközőjét maga köré csavarva kereste szobájában a mai öltözékét, mikor meghallott valakit babrálni a zárral.
"- Áhh ez biztos Tom lesz!" gondolta. Másodpercekkel később, pedig már be is futott a szobába a rasztahajú férfi.
- Biiiiiilllll! Megjötteeem.!- kiáltott a férfi, de meglepődve vette észre, hogy öccse ágya már üres.
- Már fenn vagyok ba*zki! Ne ordibálj!- nézett Bill mogorván testvérére.
- Jól van na, meg ne ölj! Fel akartalak kelteni. Amúgy, hogyhogy ilyen korán fenn vagy?
- Nem tudom.. nem tudtam aludni.- közben kezeibe vett egy-egy nadrágot, szemeit el-vissza jártatta rajtuk, de nem tudott dönteni- Ahjj Tom.. segíts!
- Bal!- mondta határozottan
- De hiszen az nem is illik a szürke pólóhoz amit kiválasztottam!- akadékoskodott Bill
- Honnan kéne tudnom, hogy melyik pólót választottad? Meg amúgy is.. minek kéred ki  véleményem, ha úgysem fogadod meg?- emelte fel a hangját Tom, mire Bill csak felkapta előkészített ruháit, és egy  "b*zd meg" suttogásával bevágta maga mögött a fürdő ajtót, de pechére testvére meghallotta és már jött is a válasz- B*zd meg Te!- mérgesen rohant ki Bill szobájából..- Mi a franc baja van ennek mostanában?- kérdezte magától, és elindult kávét főzni.
Bill idegesen kapkodta magára ruháit, hozzá néhány kiegészítőt, haját belőtte, és már robogott is le a lépcsőn.
- Nem kérsz kávét?- kiáltott utána Tom
- A Tiédből nem!
- Úristen.., mint egy óvodás..- szörnyülködött
Bill mérgesen pattant be kocsijába, igazából azt sem tudta, hová menjen, percekig csak autózgatott a nagy városban, mikor rá jött, egy kávé tényleg jól esne számára, és le is parkolt az egyik Starbucks előtt. Besétált, napszemüvegét kezébe fogta, körbe nézett és észrevette, hogy az egyik kassza előtt csak egy nő áll, így gyorsan odasietett, nehogy ott is hatalmas sor keletkezzen. Kár volt sietni, mert a nő egyenesen neki ment.

*
Autóval sec perc alatt odaértem kedvenc kávézómhoz. Imádtam ezt a helyet, nyugodt, barátságos és nem kezdenek el sikítozni ha meglátnak egy hírességet. Beléptem, napszemüvegem fejem tetejére csúsztattam és lassan elindultam az egyik üres kassza felé.
- Jó napot, kisasszony! Mit adhatok?- az eladósrác betanult beszéde semmilyen hanglejtése, és érzéketlen arcvonásai a hányingert hozták rám.
- Szia! Egy Caffé Verona-t kérnék!
- Máris!
"- Úristen.. ez valami kiszolgáló gép, vagy tényleg ennyire érzéketlen?" -gondoltam magamban.
- Itt a kávéja, hölgyem. 2 dollár lesz.
- Köszönöm.- és átnyújtottam a pénzt. Már alig vártam, hogy ihassak a fekete csodából, ezért akkora lendülettel fordultam meg és indultam el, hogy fel sem tűnt, valaki áll mögöttem, csak akkor mikor mellkasának ütköztem, a kávé pedig rám ömlött..
- Jézusom! Bocsásson meg! Nem figyeltem!- hallottam a hangján, hogy nem angol anyanyelvű, édes volt az akcentusa.
- Semmi gond, én sem figyeltem- törölgettem a ruhám, miközben felnéztem rá.. nem kellett volna. Egy hihetetlenül magas, szemtelenül jóképű fiatal pasi állt előttem. Szőke felzselézett haja, pisze orra, két-három napos borostája, rengeteg piercingje és gyönyörű barna szeme volt..


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése